Megtaláltam egy előre megírt forgatókönyvemet, amit sajnos már nem sikerült levideózni, talán majd "archiválva" megcsinálom:)
Hiába gondolja az ember, hogy felkészült, de az apaságra nem lehet!
Sziasztok, én Gergő vagyok, és ez a FöldFelettiMozgalom!
A feleségemmel, Éfikével babát várunk, ahogy már a korábbi részekben is meséltem róla.
Én igaz, régebb óta beszéltem arról, hogy szeretnék apa lenni, és a szokásos gondolkodás, és témák.
De amikor Éfike egyik hajnalban felkiabált, hogy rohanjak ki utána a fürdőbe, mert csinált egy tesztet, akkor először le se esett.
Félkómásan kérdeztem vissza, hogy a két csík most mit jelent, és a választól csak vigyorogni tudtam. Igen, már akkor elfogadtam a tényt, hogy gyermekem lesz.
Aztán a teljes bizonyoságot az adta meg, amikor egy héttel később elmentünk egy nőgyógyászhoz,és szaknyelven elmondta nekünk,hogy egy bentlakásos kicsi élőlény növekszik Éfiben!
Aztán telt múlt az idő, egyre jobban kezdett "átjárni" minket az érzés,hogy tényleg lesz egy kisbabánk, az első!
Éfike elkezdte költeni a pénzt a babacuccokra, persze megfontoltan,és a "felszerelésnek" a 90% használtan lett beszerezve. Mivel mi hiszünk az újrahasznosításban,és a mi kis majmocánkat
is szeretnénk így nevelni.
Aztán eljött az az UH, amikor már lehetett tudni, hogy "ki" növekszik nekünk. De nem is ettől kezdtem el könnyezni,hanem amikor először meghallottam a szívdobogást. Aztán már csak hab
volt a tortán, amikor közölték, hogy egészséges,nincs semmi baj, és a mottóm is bejött: Teljesen mindegy,hogy mi lesz,csak egészséges kisfiú legyen!
Ahogy elmeséltem otthon édesapáméknak a történetet, annyi volt nagy mosollyal a reakciója az új nagyfaternak:Sas nem csinál verebet!
Ahogy telt múlt az idő, készültek róla a képek az UH-kon, és az egyiken nagyon megakadt a szemem. Az én fiam már most nagyobb metálos, mint én vagyok! Hát ez hihetetlen!
Az édesanyja is folyton tanúsíthatja, mert folyton "pogózik" a hasában.
Hogy egy nagyotól idézek,Radics Peti: A Metál legyen veletek!
Visszlát!
